Kisparcellás kísérlet - Nmax
Az előző két év kutatási keretének felhasználásával három termőhelyen folyik kisparcellás kísérlet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 3. számú mellékletben rögzített maximálisan kijuttatható N hatóanyag értékek felülvizsgálata céljából (Nmax kisparcellás kísérletek). Az első év kiértékelése alapján már megállapítást nyert, hogy a termesztett növény (kukorica) képes a megemelt nitrogéndózis felvételére a tenyészidőszak során, azonban az optimális csapadékeloszlású év eredményei nem terjeszthetők ki automatikusan minden évjáratra.
Inhibitoros kísérlet - inhibitor
A karbamid műtrágyák felhasználása Magyarországon igen jelentős (lévén a legmagasabb hatóanyag tartalommal rendelkezik, 46%), ugyanakkor a nem megfelelő alkalmazása jelentős környezeti kockázattal jár, az ammónia felszabadulása miatt. A megfelelő technológia alkalmazásával (pl. azonnali bemunkálás, inhibitor alkalmazás) nagymértékben csökkenthető a kockázat. A kezeléseket ebben az esetben az eltérő dózisok és az inhibitor alkalmazása jelenti, illetve a bemunkálás idő.
Üzemi kísérlet - Nmax
A legfejlettebb technológiát alkalmazó üzemekben beállítandó kísérletek segítségével termőhelyenként meghatározható a jelentősebb szántóföldi növények (őszi búza, kukorica, repce) tényleges tápanyagfelvétele, és ezáltal a lehetőség nyílik a kijuttatható maximális N hatóanyag értékek felülvizsgálatára. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) valamint az egyik legnagyobb magyarországi integrátor szervezet (KITE) szakmai és szervezési segítségével kerül beállításra a kísérlet. A rendelet határértékeit meghaladó dózisok hatásának vizsgálatával megállapítható a talajban bekövetkezett tápanyagdúsulás nagysága és eloszlása, melyek alapján megállapítható a környezetterhelés mértéke, meghatározható a kritikus N dózis értéke, amely a jelenlegi határértékek felülvizsgálatára nyújt lehetőséget.
