Sekély talajvizű területen telepített ültetvények által a talajban és altalajban okozott sófelhalmozódás statisztikai és hidrológiai modellezése

Összefoglalás

A 2009-es Nemzeti Erdőstratégia által erdősítésre ajánlott területek (ahol egyéb mezőgazdasági tevékenység nem jövedelmező) átfedést mutatnak a sekély, sós talajvizű, többnyire negatív vízmérleggel jellemezhető területekkel, ezért jelentős kockázata van a sófelhalmozódás megjelenésének. Az ebben szerepet játszó tényezőket [klíma, hidrogeológiai és biológiai tényezők] jelen projekt munkacsoportja külön-külön vizsgálja. A befolyásoló tényezők között felállított numerikus egyenletekkel a különböző korú és fafajú erdőállományok sótűrő képessége, a talaj és altalaj textúra típusai, a talajvíz mélysége és sótartalma között nem nyilvánvaló, komplex kapcsolatokat és összefüggéseket írják le annak érdekében, hogy előre jelezhető legyen egy új erdő telepítésének hatása. A projektben erdőtag szinten meghatározásra kerül a fák transpirációja részletes, időbeli biomassza és talajvízszint monitorozás segítségével. A begyűjtött adatokat egy közös, nyílt adatbázisban (MFGI, TAKI) rögzítik, majd egy várható sófelhalmozódást előrejelző statisztikai modellben használják fel és javaslatot tesznek a várható problémák megelőzésére. A projekt alapkutatás jellege miatt az összegyűjtött információk szabadon hozzáférhetőek, így alapul szolgálhatnak a földhasználat tervezéséhez. A kutatócsoport által meghatározott egyenlet használatával - mely leírja a sófelhalmozódás (függő változó) és az adatbázisokból elérhető befolyásoló tényezők (független változó) közti kapcsolatot - az új erdők telepítésének tervezése jelentősen támogatható és megelőzhető a nem kívánt sófelhalmozódási folyamat a talajban. Mivel a projektben az erdők sófelhalmozódást elősegítő hatását kontroll gyep/szántó területekkel összehasonlítva vizsgálják, így meghatározható az eltérő növényzet hatása a sófelhalmozódásra. Az idősebb ültetvények alatti sófelhalmozódás mértékének vizsgálata pedig segít megmagyarázni a fapusztulás jelenségét, mely a szikesedéssel érintett területek jellegzetes folyamata. Emellett a talajvízszint időbeli ingadozásáról összegyűjtött idősoros adatok elemzése fontos élettani indikátort ad, mely a jövőben segíthet az Alföldre szánt ígéretes fafajok kiválasztásában. A kutatás az erdősítés hosszú távú, talajvíz mélységre vonatkozó hatására összpontosít hidrológiai modell megalkotásán keresztül; számszerűsíti adott területen a sófelhalmozódási kockázatot; útmutatást ad az erdősítendő területek és telepítendő fafajok kiválasztásához annak érdekében, hogy a felszín alatti sófelhalmozódás kockázata csökkenjen Magyarországon.

Azonosító:
OTKA NN79835
Projektvezető: Osztály:
Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály
Kutatás éve:
2010
2011
2012
2013
2014
© 2013-2024 ATK TAKI
Impresszum | Adatkezelési tájékoztató