Az állattartásban keletkező szerves trágyák, továbbá a körforgásos gazdaság kialakításában kulcsszerepet játszó szerves hulladékok tápanyagtartalma eltérő módon hasznosul, mint a műtrágyáké. Kísérletek beállításával szükséges vizsgálni a műtrágya egyenértékűség nagyságát, vagyis, hogy az adott formájú szerves anyagban megtalálható tápanyagmennyiség ugyanolyan műtrágyamennyiséghez képest milyen arányban válik hasznosíthatóvá a növények számára. (Martonvásári szervestrágyás kísérletek, Nagyhörcsök, Őrbottyán szerves hulladékos kísérletek.) A kísérletek választ adhatnak arra a kérdésre is, hogy az átalakulási folyamat során, hol, és mekkora veszteségek következnek be. Mindez megalapozza a szerves anyagok eddigi gyakorlatnál hatékonyabb felhasználását.