1949 nyara - Önálló talajtani kutatóintézet létrehozása: több intézmény talajtan–agrokémia tudományterületet művelő osztályaiból megalakul az Agrokémiai Intézet. A volt Országos Kémiai Intézet Mezőgazdasági Talajtani Osztályából megalakul Talajkémiai, valamint Talajfizikai és Kolloidikai Osztály.
1950 tavasza – Az eddig létrehozott 4 osztály egy helyre, az Országos Kémiai Intézet épületébe költözik.
1951 - A Térképezési és a Talajfizikai és Kolloidikai Osztályok Talajtani Osztály néven egyesülnek.
1951/52 tele - Az Intézet átköltözik jelenlegi helyére, az újjáépített Budapest II. kerületi, Herman Ottó út 15. sz. telep főépületébe.
1952 - A Talajtani Osztály keretében eróziós kutatócsoport kezdi meg működését.
1954 - Az Intézet a talajtani és agrokémiai kutatások központi és elvi irányító intézményévé válik, feladatait a Magyar Tudományos Akadémia keretében látja el.
1957 – A Talajtani Osztályt szétválasztják Talajfizikai és Kémiai, Talajföldrajzi és Térképezési, valamint Homokjavítási Osztályra.
1959 – A Talajfizikai és Kémiai, valamint a Talajföldrajzi és Térképezési Osztályok újra egyesülnek Talajtani Osztály néven, immár külön osztályvezetővel.
1960 - Az osztályok munkáját két kutatólaboratórium segíti: az Izotóp Laboratórium (Máté Ferenc, Latkovics Györgyné) és a Finomszerkezet Laboratórium (Pártay Géza).
1980-as évek – a Talajtani Osztályba beolvad a Finomszerkezet laboratórium és az 1955-ben alapított Szikkutatási Osztály.
1993 – A Talajtani Osztályból kiválik a GIS labor, a későbbi Környezetinformatikai Osztály.
A Talajtani Osztály eddigi vezetői:
1959 - 1965: Stefanovits Pál
1966 - 1975: Máté Ferenc
1976 - 1996: Várallyay György
1997 - 2000: Murányi Attila
2001 - 2005: Rajkai Kálmán (mgh.)
2005 - jelenleg: Rajkai Kálmán (kin.)
Főbb térképezési munkáink:
1936-53: Magyarország talajtani felvételezése, térképezése a Földtani Intézet közreműködésével. Átnézetes talajismereti térkép (M= 1:25.000, 365 db térképlap)
1955: Magyarország talajtípus térképe (M=1:200.000)
1960: Magyarország genetikus talajtérképe (M=1:500.000). Az erre épült tematikus térképek:
- Talajművelhetőség térkép
- Talajjavítási térkép
- Hazai talajok szervesanyag készlete
- Humusztartalom C/N arány térképek
- A talaj termékenységét gátló tényezők
1986: A nagyléptékű üzemi talajtérképezés módszertana könyv és tematikus térképek (M= 1:10.000).
1986 - 2013 között:
- Magyarország talajeróziós térképe (M=1:75.000, 53 db térképlap)
- Talajpusztulás térkép (M=1:500.000) és az eróziós veszélyeztetettség megítélésének módszertana
- „Szikes talajok világtérképe” (M=1:5 M)(IUSS program keretén belül) Magyarország szikes talajai (M=1:500.000)
- A talajok vízgazdálkodási térképe (M=1:100.000)
- Talaj termőképesség térkép (bonitációs térkép) (M=1:200.000)
- Magyarország agroökológiai potenciáljának felmérése termőhelyi adottság térképek (M=1:100.000) (Talajtípus és altípus, Talajképző kőzet, Kémhatás és mészállapot, Fizikai talajféleség, Vízgazdálkodási tulajdonságok, Szerves anyag készlet, Termőréteg vastagság)