Az éghajlatváltozással, valamint általánosabban az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban a kutatókat folyamatosan izgalomban tartó kérdéskör az üvegházhatású gázok (ÜHG) természetes forgalmának megváltozása. A felszínhasználat-váltás, művelésbe vonás, és általában a mezőgazdasági tevékenység kutatások szerint komoly, de igen bizonytalanul számszerűsített hozzájáruló az emberi eredetű ÜHG kibocsátáshoz. Az általunk vizsgált két fontos, potens ÜHG forgalma szorosan összefügg az agroökológiai rendszer általános működésével, szolgáltatásaival.