Az 1970-es és 1980-as években az eutrofizáció folyamata révén következett be a Balaton vízminőségének nagymértékű leromlása. Az 1980-as és 1990-es években a célzott környezetvédelmi intézkedések, illetve a mezőgazdaságból eredő tápanyagterhelés jelentős mértékű csökkenése megállította a vízminőség romlását, így az 1990-es évek közepétől a tó környezeti állapotában érezhető javulás volt tapasztalható. A korábbi években a Balatonba érkező foszfor tápanyag jelentős mennyisége leülepedett a mederbe, s ott beépülve „elraktározódott” az üledékben. A kedvező környezeti állapot egészen eltartott a 2010-es évek végéig, ekkor vélhetően a klímaváltozás hatására a Balaton vízminőségében ismételten romlás következett be. A klímaváltozás hatására nyáron mind jobban felmelegedő tó vize önmagát katalizálva tárja fel a lekötődött foszfort az üledékből, ezáltal tápanyagot szolgáltat az algák számára, amely újból beindíthatja az eutrofizáció folyamatát. E folyamat az elmúlt három évre (2019, 2020 és 2021) volt jellemző. A Balaton nyugati-medencéjében (Keszthelyi-öbölben) nyár közepén és végén tapasztalt újbóli algavirágzások ismét felhívták a figyelmet az archív adatok alapján történő foszfor- és nitrogén tápanyagterhelés modellezésének, térbeli becslésének fontosságára.
Intézetünk volt munkatársa, Máté Ferenc professzor által irányított Balaton kutatások üledék vizsgálati eredményeit használtuk fel tápanyag-terhelés térképezéseinkhez, melyek az egykori GIS laborunkban a 2000-es évek elején vektoros állományban kerültek feldolgozásra. A Journal of Maps folyóiratban megjelent publikációnkban a Balaton üledékének az ammónium-laktátos kivonószerrel vizsgált foszfortartalmát különböző környezeti (mederdomborzati, hidrodinamikai, növényzeti) segédváltozók felhasználásával és regresszió krigeléssel térképeztük. A Water című folyóiratban megjelent cikkünk egy olyan általunk kidogozott geostatisztikai módszerről szól, amely lehetővé teszi a tóüledék foszfor- és nitrogéntartalmának együttes modellezését, valamint azok egymáshoz viszonyított arányváltozásának előrejelzését. A Balaton esetében a különböző térbeli léptékben és többváltozós modellel vizsgált N:P arány változások eredményei azt támasztják alá, hogy a térbeli kölcsönös összefüggések alapján a vízi ökoszisztémák tápanyagai nagy megbízhatósággal becsülhetők.